HR és a mobilitás
Az eddigi HR-es tapasztalatom az volt, hogy 2010 végéig nem igazán foglalkoztunk azzal, hogy honnan és hogyan járnak be a munkavállalók, mert munkaerő-túlkínálat volt. Időként az érdeklődésünk abban merült ki, hogy a munkavállaló kér-e gépjármű támogatást, vagy igényel-e buszbérlet támogatást. A munkaerő „árát” növelik a mobilitást támogató költségek.
Mára ez a tendencia megfordult!
A KSH 2017. II. negyedévi nyilvántartása szerint az üres helyek száma 65025, ami a 2014. évi adatokhoz képest 57%-kal nőtt. A Munkáltatók folyamatosan arról panaszkodnak, hogy munkaerő-hiány van, így egyre nagyobb hangsúly helyeződik a munkaerő felkutatására, bevonzására, megtartására és a mobilitás támogatására.
Néhány mobilitási kérdés, amivel egy Humánszakterületnek foglalkoznia kell:
- Autóbusz járatok szervezése
- Munkavállalók tájékoztatás a bejárási lehetőségekről
- Atipikus foglalkoztatási formák bevezetése
- Városi mobilitási tervek készítésében részvétel, hogy a tömegközlekedés pozitívan támogassa a munkavállalók bejárását
- Parkolási lehetőségek biztosítása (ami pl. Budapesten nem természetes dolog)
- Kerékpártárolók és zuhanyzók biztosítása
- Szolgálati lakások biztosítása / Kamatmentes hitelek biztosítása lakásvásárlás esetén
- Munkásszállók üzemeltetése
- Lakhely változtatásának mentális és adminisztráció segítése
Nyugat-Közép-Európa egyes országaiban már évek óta készítenek „Mobilitási Terveket”, melyre hazánkban még csak elvétve van precedens.