HR és a mobilitás

Az eddigi HR-es tapasztalatom az volt, hogy 2010 végéig nem igazán foglalkoztunk azzal, hogy honnan és hogyan járnak be a munkavállalók, mert munkaerő-túlkínálat volt. Időként az érdeklődésünk abban merült ki, hogy a munkavállaló kér-e gépjármű támogatást, vagy igényel-e buszbérlet támogatást. A munkaerő „árát” növelik a mobilitást támogató költségek.

Mára ez a tendencia megfordult!

A KSH 2017. II. negyedévi nyilvántartása szerint az üres helyek száma 65025, ami a 2014. évi adatokhoz képest 57%-kal nőtt. A Munkáltatók folyamatosan arról panaszkodnak, hogy munkaerő-hiány van, így egyre nagyobb hangsúly helyeződik a munkaerő felkutatására, bevonzására, megtartására és a mobilitás támogatására.

Néhány mobilitási kérdés, amivel egy Humánszakterületnek foglalkoznia kell:

• Autóbusz járatok szervezése
• Munkavállalók tájékoztatás a bejárási lehetőségekről
• Atipikus foglalkoztatási formák bevezetése
• Városi mobilitási tervek készítésében részvétel, hogy a tömegközlekedés pozitívan támogassa a munkavállalók bejárását
• Parkolási lehetőségek biztosítása (ami pl. Budapesten nem természetes dolog)
• Kerékpártárolók és zuhanyzók biztosítása
• Szolgálati lakások biztosítása / Kamatmentes hitelek biztosítása lakásvásárlás esetén
• Munkásszállók üzemeltetése
• Lakhely változtatásának mentális és adminisztráció segítése

Nyugat-Közép-Európa egyes országaiban már évek óta készítenek „Mobilitási Terveket”, melyre hazánkban még csak elvétve van precedens.